Dr. Kiss László csillagász, az MTA rendes tagja, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója – aki nemcsak a csillagokat kutatja, de közelebb is hozza őket hozzánk. Kutatási területe a Naprendszeren túli bolygók, a csillagok fejlődése és az univerzum szerkezetének feltérképezése – vagyis azok a kérdések, amelyek meghatározzák, hogyan gondolkodunk a jövőnkről Munkája nemcsak a tudományt viszi előre, hanem a jövőkutatásban is irányt mutat: hogyan formálja a csillagászat a jövőről alkotott képünket – és hogyan alakítja ez vissza a gondolkodásunkat önmagunkról, a Földről és az emberiség helyéről a világegyetemben.

Nyáry Luca író, költő, generációs hang és érzékeny kérdések bátor megszólalója. Szövegeiben és szerepléseiben bátran beszél identitásról, sebezhetőségről, társadalmi elvárásokról.

Dr Pogátsa Zoltán közgazdász és szociológus, aki szenvedélyesen kutatja, hogyan működhetne igazságosabban a gazdaság – nemcsak számokban, hanem emberi sorsokban gondolkodik. Szakmai munkájában és előadásaiban hidat épít gazdasági összefüggések és mindennapi tapasztalataink között. Pogátsa Zoltán közgazdász–szociológus, aki egyaránt publikál hazai és nemzetközi gazdasági kérdésekről. Emellett a Pogi Podcast vezetője, ahol rendszeresen elemzi a globális gazdasági trendeket, a klímaválság társadalmi-gazdasági hatásait, az automatizációt, a digitális gazdaságot és a posztdemokrácia kérdéskörét.

A mai férfiak nemcsak szerepeket örökölnek, hanem újra is írják őket – saját kérdéseiken, útkeresésükön keresztül. Hogyan gondolkodnak ma a férfiak önmagukról? Milyen mintát adnak át a gyerekeiknek? Egy gyerekkönyveken edződött férfi szemszögéből nézhetünk rá arra, hogyan formálódik az új férfiidentitás – belülről kifelé.

256-szor léptem át a határt – de az otthon nem földrajzi pont lett, hanem egy belső állapot. Ott vagyok otthon, ahol nem hagyom, hogy bármi csak úgy megtörténjen velem – ahol jogom van beleszólni, dönteni, érezni és kimondani.

Egy lelkész arról beszél, hogy miközben minden megváltozott körülöttünk, a házasság fogalmát alig kérdőjeleztük meg. Itt az idő újratervezni: milyen kérdéseket kell ma feltennünk magunknak ahhoz, hogy a kapcsolataink ne a múlt sémái, hanem a jelen valósága szerint épüljenek?

Mit kezd egy szülő azzal a pillanattal, amikor kimondják adiagnózist. Egy személyes történeten keresztül arról gondolkodunk, hogyan lehet feldolgozni, elfogadni, képviselni – és közben hinni abban, hogy élhetünk egy igazságosabb, befogadóbb társadalomban. – és közben megérteni, hogy a társadalomnak is idő kell az elfogadáshoz, ugyanúgy, mint nekünk.

Építész és urbanista, a Kortárs Építészeti Központ kurátora. 2012 óta vállal kisebb-nagyobb feladatokat a KÉK-ben, így az évek során volt már városi séták szervezője és vezetője, urbanisztikai kutatási és monitoring feladatok felelőse és városfejlesztési tanácsadó. Építészmérnöki és urbanista szakmérnöki diplomáit a BME-n szerezte, ahol jelenleg külsős konzulensként is dolgozik. Építészként hosszú éveken át Ekler Dezsőtől tanulta a szakma csínját-bínját. Hisz a nyugodt, kiegyensúlyozott élet létezésében és abban, hogy az építészet és az urbanisztika a társadalmi együttélés alapjait határozza meg.

Mautner Zsófia gasztronómiai szakemberként több mint másfél évtizede dolgozik azon, hogy közelebb hozza egymáshoz a kultúrákat, embereket és történeteket a főzés nyelvén keresztül. A diplomáciai pályáról váltott a gasztronómia világára, ahol a Chili & Vanília nevű blogjával gyorsan az ország legismertebb gasztroszereplői közé került. Szakmai hitvallása szerint a főzés nemcsak ételkészítés, hanem eszköz a közösségépítésre, történetmesélésre és identitásformálásra is.

Televíziós műsorvezetőként, szakácskönyvek szerzőjeként és gasztrokulturális programok kurátoraként rendszeresen inspirálja a közönséget itthon és külföldön egyaránt. Projektjeiben elkötelezetten képviseli a fenntartható, helyi alapanyagokra épülő, szezonális szemléletet. Kommunikációs tanácsadóként abban is segít szervezeteknek, hogyan tudják hitelesen és közérthetően közvetíteni értékeiket a gasztronómia nyelvén.

Szívesen dolgozik olyan ügyek mentén, amelyek hozzájárulnak egy tudatosabb, egészségesebb, befogadóbb társadalom építéséhez – legyen szó gyerekek étkezési edukációjáról, a magyar kistermelők támogatásáról vagy közösségi főzőprogramokról.

Idézet: „A főzés és az evés/etetés még mindig a létező legjobb kommunikációs eszköz, amely minden korlátot lebont.” – Mautner Zsófia

Veiszer Alinda újságíróként és televíziós műsorvezetőként két évtizede dolgozik azért, hogy a nyilvánosságban ismét helyet kapjanak a tartalmas beszélgetések, az őszinte figyelem és a valódi párbeszéd. Pályáját a közszolgálati televízióban kezdte, ahol a Záróra című műsorával mélyinterjúkon keresztül mutatta meg a kultúra és közélet szereplőit – nemcsak emberként, hanem gondolkodóként is. Műsoraiért több szakmai díjban részesült, többek között Prima Primissima díjat kapott.

Független alkotóként jelenleg saját platformjain keresztül folytatja munkáját – interjúalanyai között művészek, kutatók, közéleti szereplők és civil hangok egyaránt szerepelnek. Fontos számára, hogy teret adjon az elmélyült gondolkodásnak, a kritikai látásmódnak és a hiteles megszólalásnak. Moderátorként rendszeresen vezet beszélgetéseket konferenciákon, kulturális fesztiválokon, társadalmi ügyek mentén szervezett rendezvényeken.

Hisz abban, hogy a jó kérdés legalább olyan fontos, mint a jó válasz – és hogy az értelmes beszélgetés képes alakítani a világot.

Idézet: „A médiazaj is olyan, mint a piac: nagy a választék, de ha rászánjuk az időt, megtaláljuk, amit keresünk.” – Veiszer Alinda

Több mint húsz éve foglalkozom márkaépítéssel, stratégiai kommunikációval és inspiráló projektek bevezetésével. Régóta szívesen nézek TED előadásokat, és hálás vagyok a lehetőségért, hogy a 2023-as TEDxBalaton színpadán előadhattam és élőben is megtapasztaltam az eseményt körbelengő pozitív, inspiráló energiát, és azt, hogy milyen ereje van egy jól megfogalmazott gondolatnak és egy összetartó közösségnek.

A TED eseményeket egy különleges, alkotó energia járja körbe, köszönhetően a témáknak és azoknak az embereknek, akik ezt megálmodják és létrehozzák. Ezért csatlakoztam önkéntesként a TEDxÚjlipóthoz is, ahol a marketing kommunikációs stratégia kialakítását és megvalósítását támogatom. Megtisztelő, hogy a zsűri tagjaként szakmai szemmel, mégis nyitott szívvel kísérhetem végig az előadói folyamatot, és hozzájárulhat ok az esemény magas színvonalához.

Kedvenc idézetem, ami kifejezi, mit jelent számomra a TEDx:
„Az igazi kommunikáció nem csak információt ad át, hanem kapcsolatot épít.” – Simon Sinek

PR-kommunikációs tanácsadóként elkötelezetten segíti a jó ügyeket. Pályája elején a média világában szerzett tapasztalatot. 2003-ban a Deutsche Welle német rádió- és televíziótársaság igazgatóságán nemzetközi és belföldi sajtó és PR feladatokat látott el, majd Magyarországon a Filmmúzeum tematikus kábeltelevíziónál folytatta munkáját médiareferensként, később a televízió operatív igazgatójaként. Ági részt vett a közszolgálati rádió újrapozicionálásában, az MR2-Petőfi fiataloknak szóló adó újonnan induló stratégiájának kidolgozásában és megvalósításában.

2008-ban alapított ügynökségével az Organic Communications-al olyan szervezetek és cégek munkáját támogatja, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a társadalmunkra. Ági az ország egyik legnagyobb férfi egészséggel foglalkozó szervezetének, a MentsManust alapítója, öt éve a Snétberger Ferenc hátrányos helyzetű, tehetséges fiatal zenészek alapítványának kuratóriumi tagja, 2025 óta a NIOK kuratóriumának tagja.

Szakterülete az etikus, zöld tematikájú kommunikációs tanácsadás. A Cleanwashers alapító tagjaként elkötelezetten kiáll az etikus márka- és klímakommunikációért és fellép a greenwashing ellen. 2025-ben vállalati fenntarthatósági és ESG és képesítést szerzett.

Idézet: „Egy városrész akkor válik valódi közösséggé, ha nemcsak élünk benne, hanem együtt döntünk arról is, milyen jövőt építünk magunknak és a következő generációknak. Saját és környezeti jóllétünk nemcsak globális kihívás, hanem helyi felelősség is, hiszen minden apró, közös cselekvés lenyomatot hagy, nemcsak Újlipótvárosban, hanem nagyobb távlatokban is.”

Liptay Gabriella, közgazdász-szociológus, 2017 óta a KPMG magyarországi cégcsoportjának marketing és kommunikációs igazgatója, az Egyenlítő Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Skool és a NIOK kurátora, a Magyar Public Relations Szövetség Felügyelő Bizottságának elnöke, a HBLF, a Menedzser Szövetség és az Egyenlítő Alapítvány mentora, illetve több kulturális és kreatív-ipari projekt elindítója, formálója.

Szakterületei a márkaépítés, a stratégiaalkotás, a kapcsolódó üzleti folyamatok és szervezetek fejlesztése, formálása, továbbá a kultúra és az üzleti élet aktorainak közös platformra hozása. A KPMG-t megelőző időszakban főképp a telekommunikáció, a kreatív ipar, a turizmus és a kultúra területén dolgozott vezető pozíciókban. Az alábbi kulturális szférához köthető projektekben, kezdeményezésekben vállalt aktív szerepet: Highlights of Hungary, Ludwig Múzeum, Magyar Állami Operaház, Art Market Budapest, Art Capital, Ferenczy Múzeumi Centrum, Csokonai Nemzeti Színház, Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa, Kollab, Independent Media Education Center.

Al Ghaoui Hesna Príma Primissima és többszörös Kamera Hungária díjas újságíró, négy könyv szerzője, filmkészítő, ak ikorábban számos háborús terepen forgatott hosszabb és rövidebb riportfilmeket. Saját műsorával, a Bábellel elsősorban az emberi viselkedés mozgatórugóit járta körbe. Munkája során megdöbbenve figyelte meg a félelem pszichés és fizikai hatását, nemcsak a rettegő lakosságon, hanem a katonákon, a többi újságírón és saját magán is. Ezért kezdett később alaposabban foglalkozni a témával, amelyről könyvet is írt, Félj bátran címmel, amellett érvelve, a félelmet lehet hajtóerőként is használni az életünkben, nem csupán háborús tudósítóként, hanem szülőként, társként, alkotóként, alkalmazottként vagy épp vezetőként a mindennapok során is.

Kétgyermekes anyaként a félelem-bátorság témájával a gyerekeket is megszólította, Holli, a hős és a Soha ne add fel című gyerekkönyveivel. Legújabb kutatási témája a lelki alkalmazkodóképesség, a poszttraumás növekedés (PTG) és az, hogy hogyan tudunk nehéz helyzetekből, krízisekből akár erőt is nyerni. 2021-ben Fulbright kutatói ösztöndíjat nyert az Egyesült Államokba, ahol a Berkeley Egyetemen foglalkozott a témával. Munkája mellett a Hősök Tere kezdeményezés nagykövete és a tehetséggondozást támogató Edison Platform gondolkodói körének tagja.

A legszebb év legjobb hónapjának legklasszabb napján születtem, de ennél sokkal fontosabb, hogy a transzgenerációs, meg holisztikus és zodiákus örökölmények úgy bontakoztak ki a személyiségemben, hogy folyamatosan keresem az újat, próbálom kerülni a sablonokat, állandóan nyomulok izgalmas programokban; valamint elutasítom a szűklátókörűséget, a tiszteletlenséget és a rosszindulatot. Annak ellenére hogy már negyed százada dolgozom ugyanazon a helyen, nem bírtam leállni az újabb és újabb fejlesztésekkel, koncepciógyártással, nem bírtam még lejönni az operatív megvalósítások pörgéséről. Nem éreztem sosem restnek magam, ha a megannyi munka, meg a családi odatevés mellett valami társadalmi, lokális, művészeti tömegmegmozdulásban való közreműködés, netán főkoordináció jött szembe.

Idézet: „Nagyon nagy öröm számomra, hogy büszke lehetek a legtöbb projektre amiben valaha részt vehettem, megfordulhattam; vagy netán miattam fordulhatott az valami jófajta irányba.”

Könyvkereskedőként kezdtem a pályámat a 90-es évek utolsó éveiben, majd könyvkiadóként folytattam nem sokkal később. Szinte minden területen kipróbáltam már magam ami egy könyv körül elképzelhető. Nyomdász még nem voltam. Húsz éve alapítottam meg az első könyvkiadómat, és azóta előbb függetlenként, majd 10 éven keresztül a Libri Könyvkiadó társtulajdonosaként, 2020 óta pedig az Open Books ügyvezető-tulajdonosaként dolgozom.

A könyvek között eltöltött idő is csak abban erősített meg, hogy a szavakon túl az emberek a legfontosabbak. Az ok, amiért könyvet írnak és az ok, amiért az olvasók kíváncsivá válnak rájuk. Számomra minden egyes könyv egy önálló történet, amely a megírt szöveg előtt kezdődik és élmények során át jut el az olvasóhoz. Épp ezért engem épp az érdekel, hogy miként tudok élményt teremteni. Mások mellett olyan különleges szerzőkkel dolgozom a hazai és olykor a nemzetközi könyvpiacon is, mint Barabási-Albert László, Csányi Vilmos, Gárdos Péter, Kepes András, Polgár Judit vagy épp Szentesi Éva.

A kultúra épp ezért jóval tágabb értelmében érdekel, ez volt az oka annak is, hogy a könyvek mellett az oktatás volt a másik terület, ahol aktív voltam az elmúlt időszakban. A Budapest School társ-alapítójaként, vagy épp oktatási témájú könyvek kiadójaként a 21. századi képességfejlesztés kérdése és a közösségszervezés lehetőségei érdekelnek.

Melinda SAP senior tanácsadó az ERP Consulting Plc-nél, ahol több éves tapasztalattal segíti cégek digitális átalakulását, különösen az SAP rendszerek bevezetésében és finomhangolásában.

Melinda munkáját a folyamatos tanulás és a minőség iránti elkötelezettség jellemzi, ugyanakkor munkáján túl fontos számára a közösségek építése is. Újlipótvárosban aktív tagja a helyi kulturális életnek: részt vett a „Versek a kertbe” kezdeményezés megszervezésében, amelynek célja, hogy a városi közegbe irodalmat, figyelmet és közös élményeket csempésszen.

Melinda hisz abban, hogy az üzleti világ és a közösségi felelősségvállalás nem zárják ki egymást – sőt, a technológia és az emberi kapcsolatok képesek egymást erősíteni. Az élet különböző területein is arra törekszik, hogy rendszerszintű gondolkodással, türelemmel és személyes jelenléttel teremtsen értéket.

Péterfy Bori színésznőként és énekesnőként egyaránt az erőteljes jelenlétéről és a karakteres hangjáról ismert. Pályáját a színház világában kezdte: a Krétakör társulatában és a Nemzeti Színházban is meghatározó szerepeket játszott. A színpadi tapasztalat, a személyes jelenlét és a történetmesélés iránti érzékenység később a zenei karrierjében is meghatározóvá vált.

2007-ben indította útjára a Péterfy Bori & Love Band formációt, amely az alternatív pop-rock színtér egyik legsikeresebb zenekarává vált. A zenekar koncertjein Bori energiája, közvetlensége és szuggesztív előadásmódja egyedi kapcsolatot teremt a közönséggel – számára az élő zene nem csak előadás, hanem közös jelenlét és felszabadulás. Dalszövegeiben gyakran jelenik meg személyesség, női nézőpont, szabadságvágy és irónia.

Bori hisz abban, hogy a művészet eszköz a társadalmi érzékenyítésre is: rendszeresen kiáll közéleti és kulturális ügyek mellett, és fontos számára, hogy előadóként is nyitottan, hitelesen és szabadon szólaljon meg. Számára a koncert, az előadás, a közös tér – lehet az színházi vagy zenei – az emberi kapcsolódásról szól.